IV. MAGYAR NYELVI SZAVAK A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEKBEN

151.         KERÜL „ Avoid „

Hungary : kerül

Miwok : keluh , Mutsun : kero

        152.         KERÜL „ Avoid „

Hungary : kerül

Miwok : keluh , Mutsun : kero

153.         KÉS „ Knife „

Hungary : kés , Sumer : su11 / zu

Plains M. : kuc̆.i , Palins M. ciswa " to chip " , C.S.M. : ku-tʃi , 
N.S.M. : kuc.i / kuc.a , 
Wintu : k’el

154.    KESERŰ „ Bitter „

Hungary : keserű

Plains M. : seksek , S.S.M. : cekcek.y-nt , N.S.M. : seksek-y / sike , 
Wintu : ca-q , Mutsun : kas.a , Rumsen : kas

155.    KÉSZ / KÉSZÍT „ Ready / Make „

Hungary : kész / készít , Sumer : ki „ make „

Rumsen : xis „ make „ , Mutsun : ketʃi „ ready „ , C.S.M. : ej-ʃi „ 
to make „ , Nisenam :kec-y " to , be " , 
Nisenam : goj-s̆u " to make "

156.    KETTŐ „ Two „

Hungary : kettő , Sumer : katu / kad / kat4,5 „ hand „ , Akkád : 
ʃitta

C.S.M. : ati-ka , S.S.M. : a-ti , N.S.M. : ’oti-ko , Lake M. : otta ,

Mutsun : kuta / utku „ double „

Rumsen : úti-s , Sta. Cruz C. : uthi-n , Wintu : ket „ abone „

157.    KÉZ „ Hand „

Hungary : kéz , Sumer : ʃu

Chalon C. : isa „ arm „ , Mutsun : isa „ arm „ ,/ ’is.u „ hand „ , 
Sta. Clara C. : su „ arm „ , Rumsen : ’is , hand „ , Chochenho : 
’iʃ.u „ hand „ N.S.M. : ’uk.us-u „ arm „ / tissu „ arm / nails „ , 
Plains M. : ’ek-uh „ arm „ ,

Coast M. : uku „ hand „ , S.S.M. : tissu „ nails „ , C.S.M. : tissu „ 
tissu „ hand „ , Lake M. : ’uk.u , Wintu : qed „ arm / se „ „ hand „

158.    KIÁLT „ Cry / Call „

Hungary : kiált , Sumer : a-kil

Mutsun : xili.l „ cry / call „ , Proto-Wintu : watʃ-i „ call „

159.    KIS / KICSI „ Small / Little „

Hungary : kis / kicsi , Sumer : kiʃi / kiʃim „ ant „

Wintu : kutʃi / ku-te „ small „ , Mutsun : itce „ little „ / ku. tʲi „ 
samall „ ,S.S.M. : cin.ipi , C.S.M. : tunitʃi „ small „ , Plains M. : 
’itit.i , „ narrow „ ,

N.S.M. : ’i tʃ-ipi-t.i „ small „>  (icipici ) ,

Rumsen : puʃʃun „ little / small „ > ( icipici ) , Chochenho : ku. tʃi „ 
small „

Yokuts : guci’ „ tiny „

160.    KŐ „ Smoke „

Hungary : kő , Sumer : ku / ka / kur „ smoke „ / ku „ to found „ / 
ka „ basalt „
Nisenam : Kaw „ ground / soil „  , Maidu : k’aw „ dust „ /k’aw-i „ 

smoke „ ,Wintu : kap „ stone / smoke „ , N.S.M. : hak.is-i

161.    KÖNYÖK „ Elbow „

Hungary : könyök

Costano : kunlulis , Sta. Cruz C. : kululis

162.    KÖP. „ Spit „

Hungary : köp , Sumer : uh „ to spit „

Wintu : tubes „ saliva „ / cOk „ spit „ , Proto-Wintu : thub „ spit „ , 
Mutsun : thub „ spit „ , Plains M. : je.p „ spit / saliva „

163.    KÖR / KEREK „ Round „

Hungary : kör / kerek , Sumer : kar „ to avoid „ / kar+ag „ 
to turn around „Mutsun : ker , Wintu : ker / kerek , ke-rik „ 
black spider „ / kerek „ spider „

164.    KŐRISFA „ Ash Tree „

Hugary : kőrisfa

Patwin : irit

165.    KOROM „ Soot „

Hungary : korom

Costano : kar „ smoke „ , Plains M.: ka-lih " smoke " . 
Plains M.: kulu?lu " black " .  Valley M.: kululum " black " ,
Chalon C.: koharis̆ " smoke " , Miwok : kal „ smoke „ , 
N.S.M.: kulul.i " brown / dark " . 
N.S.M.: kululi-i " black " . S.S.M.: kululi-ut " black " . 
Wintu : kéwell " house "

166.    KÖRÖM „ Fingers / Nails „

Hungary : köröm

Rumsen C. : turis „ fingers „ , Wintu : k1eles „ nail „

167.    KÖT / KÖTÉL „ Cord / Ripe / Tie „

Hungary : köt / kötél , Sumer : kad4,5 „ tie / to tie „

Mutsun : kut , Maidu : k’-ta „ rope „ , C.S.M. : kuʃilu „ string „ ,

Lake M. : cutsa „ string „ , Coast M. : kattcen . Wintu : cit " til " 

168.    KÖZEL „ Near „

Hungary : közel

Plains M. : haj.e , Lake M. :  ketu " finisy " . 
Lake M. : xit.a / xitia " sew " . S.S.M. : hoje.-ta / haj.e-nt , 
Wintu : cOk , Proto-Wintu : tʃok-i

169.    KÖZT / KÖZÖTT „ Among / Between „

Hungary : közt / között , Sumer : dalba „ between „

Wintu : kala-n / kalay „ among „

170.    KÖZ(ÉPSŐ) „ Middle „

Hungary : köz(épső) , Sumer : kar „ central „

Wintu : kala-n / kalay „ among „

171.    KÜLD „ Sand „

Hungary : küld

Mutsun : ok / oke

172.    KUTYA : „ Dog „

Hungary : kutya , Sumer : kudda / ku-ti-a

Yokuts : katciu

173.    KŰZD „ Fight „

Hungary : küzd , Sumer : keshda

Wintu : kese

174.    LÁB „ Foot „

Hungary : láb , Sumer : dal

Coast M. : hol . N.S.M.: la.wo " nail "

175.    LÁNG  ( ég) „ Flame „

Hungary : láng

Plains M. : lamma „ sweat house „ , Marin M. : lamma „ 
sweat house „ ,Bodega M. : lanma „ sweat house „ , 
Chikchansi Y. : lom-uk „ to sweat „

176.    LÁNY „ Girl „

Hungary : lány , N. Subartu : alan

Proto-Wintu : lo.j

177.    LE / LENN / LEFELÉ „ Down „

Hungary : le / lenn / lefelé

C.S.M. : ala „ down „ , S.S.M. : wal.i-nt „ down „ , C.S.M. : wal / 
huje „ down ward „

178.    LÉGY „ Fly „

Sumer : num

C.S.M. : nomo ’.koʃu

179.    LEVEGŐ  / LÉG / LÉLEK „ Air / soul „

Hungary : levegő / lég / lélek , Sumer : lil „ soul / to breathe „

Plains M. : lil.ik „ thunder/ torm „ / wei.li „ air „ , 
N.S.M.: lil.ik "thunder " . 

180.    LÓG „ Hang „

Hungary : lóg

Mutsun : laki

181.    LŐ ( NYILAT ) „ TO SHOOT „

Hungary : lő ( nyilat )

Patwin : ɨila „ to shoot „

182.    LÖK / TOL „ Sali „

Hungary . lök

Maidu : lok , Miwok : lik-ta , Wintu : k’Or , Proto-Wintun : lak.he

183.    LÚD „ Goose „

Hungary : lúd , Sumer : luga

Maidu : lak , Wintu : laq , Proto-Wintu : lag , Nisenam : lak / la „ 
gray goose „

184.    MA „ Today „

Hungary : ma

Mutsun : naha „ today „ , Wintu : san „ today „ / hima „ morrow „ ,

S.S.M. : ne’na-nt „ time „ > minap

185.    MAG „ Seed / Grain „

Hungary : mag , Sumer : mug2 „ seed / mu+ag „ sead / to work „

Pitt River : na’ci , Maidu : k’om-i , Wintu : paq / pak , Mutsun : 
ama-knis „ seed „

186.    MAGAS „ Tall „

Hungary : magas , Sumer : suk-un „ hersht „

Plains M. : kac.a

187.    MÁR „ Already „

Hungary : már

Mutsun : ar / aru

188.    MÁS / MÁSIK „ Other / Another „

Hungary : más / másik , Sumer : maʃ

Miwok : moc.a , Mutsun : ani

189.    MEDVE „ Bear „

Hungary : medve , Sumer : nasu

Plains M. : ’ysy.mati , N.S.M. : 1ysy.mati , Wintu : ʎos

190.    MELEG „ Hot „

Hungary : meleg , Sumer : zalag / zal(ag ) „ star „ / bil „ to burn „

Nisenam : ilak „ hot „ , Maidu : ilak „ hot „

191.    MELL „ Breast „

Hungary : mell , Sumer : eme

Wintu : „em , Proto-Wintu : ’imit , Mutsun : mu.s , Rumsen : mu.s ,

Chochenho : mu. ʃ , Pass Creek : minits ,

Plains M. : mu / musu „ breast / nipples „ ,

N.S.M. : musu’.a / min „ breast / nipples „ , C.S.M. : mu-su

192.    MELLET „ Near „

Hungary : mellet

Nisenam : me.’le’di’

193.    MÉLY : „ Deep „

Hungary : mély

Miwok : mul , Nisenam : mul „ dep water „

194.    MEN / MENNI / MEGY „ Go „

Hungary : men / menni / megy , Sumer . ma3 „ to go „ / ge-n „ 
come „

Chalon C. : nen(i) „ to go „ , Mutsun : xine „ go „ / hin.e „ walk „ ,

Rumsen : xin „ walk „ Wintu : hen „ come / arrive „ ,

Proto-Wintu : hen „ arrive „ , Plains M. : meke.j.y / mike.y-e " walk " ,
N.S.M. : muke.j.y / mukey-i " to go " , C.S.M. : manh „ to pass „

195.    MENNYDÖRGÉS / DÖRÖG ) „ Thunder „

Hungary : mennydörgés / dörög , Sumer : an-uraʃ „ heaven „

Mutsun : tura , Rumsen C. : tura , Chalon C. : turan , Wintu : tʰum

196.    MERRE  ?„ Where „

Hungary : merre ? , Sumer : me-a

N.S.M. : min.i’

197.    MESE : „ Fairy tale „

Hungary : mese , Sumer : me „ to tell „

Miwok : maco / macoa / mataw „ to speak / to talk „

Mutsun : monse / monsie „ to relate / to recount „

198.    MÉZ „ Honey „

Hungary : méz

Plains M. : mijel , Yokuts : miyel „ bee / money

199.    MI / MIT ?„ What ?„

Hungary : mi / mit ? , Sumer : minu

C.S.M. : mi , Maidu : mí , S.S.M. : mi . Valley Nisenam : nec " we "    

200.    MI / AMI „ We „

Hungary : mi / ami , Sumer : me

Nisenam : mi , Wintu : ni , Proto-Wintu : ne’c , Maidu : nec , 
Mutsun : mak , Rumsen C. : mak , Chalon C. : mekan , S.S.M. : 
ma.s / maʃ / mahi ,Bodega M. : ma-ko / maa-ko " we ", 
N.S.M. : me / mas/ mas.i " we ", Plains M. : mas.i " we " ,

C.S.M. : ma.ʃ " we " . Bodega M. :  m'i " thou " , Lake M. : m'i " thou " , N.S.M. : mi , C.S.M. : mi-? " thou ", S.S.M. : mi " thou "

201.    MIENK „ Ours „

Hungary : mienk

Maidu : mínki

202.    MILYEN ? „ What ? „

Hungary : milyen

Miwok : mi

203.    MIKOR ? „ When ?„

Hungary : milyen ?

Mutsun : mani , Miwok : mi-ta-n

204.    MIND / MINDEN „ Entire „

Hungary . mind / minden , Sumer : em-nam „ entire „ / imin2,3 
„ all „Mutsun : imin „ all „

205.    MINDIG „ Always „

Hungary : mindig

Mutsun : ima / imi , Plains M . : nume(h) , C.S.M. : nuna. ʃa-j , 
N.S.M. : ’oma , Wintu : he.n

206.    MOND / MONDANI „ Say / Tell „

Hungary : mond / mondani , Sumer : inim „ world „ / mu „ to tell / 
speak „
Mutsun : monse / monsie „ to recount / to relate „ , Miwok : 
mance ?, Hill Patwin : mo.mʰu " to tell "

207.    MOS „ Wash „

Hungary : mos , Sumer . tus17  „ bath „

Mutsun : kusa , Wintu : ʎos , N.S.M. : mu.s " to such "

208.    MOZOG „ Move „

Hungary . mozog , Sumer : ma3 „ to go „

Wintu : mor , Proto-Wintu : moroq , Patwin : moɨok „ to move „

209.    ( az én ) M „ My „

Hungary : ( az én ) m , Sumer : naga

Wintu : ni , Nisenam : ni , Tachi Y. : nim

210.    MÚL / Múlik  „ To pass time „

Hungary : múl , Sumer : mal / mulu

S.S.M.: mul " to quit "

211.    NAGY / NAGYOBB „ Big / Large / More „

Hungary : nagy / nagyobb ? Sumer : nu58…g) / ( nu-)g / nu5 / nad / 
na 2 big „ / suk-un „ height „ , Akádd . nadu

Nisenam : muk „ large / wide „ , Maidu : muk „ large „ ,

Plains M. : ’ancu „ wide „ / nume(h) „ more „ N.S.M. : ’ ancu „ wide „ ,

C.S.M. : manik , Mutsun : ’ade „ big „

212.    NAP „ Sun „

Hungary : nap , Sumer : ud / utu / u4 „ sun „ / nap „ heaven „

Chukchansi Y. :  op , Valley Y. : op , North Y. : op , Dumna Y. : op „ 
slay „ , Yawadanchi Y. . opdi „ slay , Konkow : po „ night „ , Yokuts : 
’op „ moon „

213.    NE / NEM „ No / Not „

Hungary : ne / nem , Sumer : in-nu „ negation „

Wintu : mina „ negative „ / nim / mina „ no / not „ ,

Maidu : men , Plains M. : nHimi „ not / negative „ ,

Mutsun : ne / nu „ there / this „ , Yawdanchi Y. : am / an „ not „ , 
Bodega M. : h'ama " not " . Pains M. : m(.)imi " not / didn't " , 
N.S.M. :?aɳki " " negative verbal siffix "

214.    NÉNE / NÉNI „ Aunt / Older sister „

Hungary : néne / néni , Sumer : ni / mi „ female „ / munus „ aunt „

Wintu : nen , N.S.M. : ’en.is-y , Mutsun : an-si „ aunt „ , Sta. Cruz C. : an-si , maidu : né „ mother „

215.    NÉZ „ Watch „

Hungary : néz , Sumer : ni / nu „ look „

Wintu : nay / sos „ watch „ / hay „ „ look „ , N.S.M. : micyksy ,

C.S.M. : na’-ny „ to see „ , Plains M. : neena „ to show „ ,

Mutsun : xine „ look ! „ / mexe „ look „

216.    NŐ / NÉ „ Female „

Hungary : nő / né , Sumer : ni / mi / munus

Wintu : ne „ mother „ , Proto-Wintu : neh „ mother „ ,

Mutsun : ne / me „ grand mother „ Maidu : né „ mother „

217.    NYAK „ Neck „

Hungary : nyak , Sumer : nak / gak

Wintu : dok , Proto-Wintu : dok , Chalon C. : makutʃ „ jow „ ,

Marin M. : noka „ back / soulders „ , C.S.M. : makaʃu „ face „ ,

N.S.M. : ma.kas-y „ face „ , Nisenam : ya’kbʷa „ face „ , Yokut : 
ni-kis „ neck „ , Chukchansi Y. : uku-sul „ chin „

218.    NYAL „ Lick „

Hungary : nyal , Sumer : eme

Proto-Wintu : nal , Wintu : t’el

219.    NYÉK „ Borderland „

Hungary : nyék

Lake M. : naa’ke „ dam „ , Wintu :       „ dam „

220.    NYELV „ Tongue „

Hungary : nyelv , Sumer : eme / e-me / ŋele

Maidu : e-nim „ tongue „ , Plains M. : nem.it „ throat „ / nep.it „ 
tongue „ ,S.S.M. : nep.it-nt „ tongue „ , N.S.M. : nep.it-y

221.    NYÍL „ Bow „

Hungary : nyíl

Wintu : not , Maidu : nol , Yowlumne : tuyu „ to shoot „

222.    NYOM „ Trace „

Hungary : nyom , Sumer : nam ?

Miwok : noj / nuja / nojja / nije, Mutsun C.: nimi " strike " ,
N.S.M. : haɳ.i " eggs  ( trace eggs ) " , C.S.M. : h'oɳ.u " eggs ( trace eggs ) , 
S.S.M. : hoɳ.u " eggs ( trace eggs ) "

223.    OK – ÖK  -UK – ÜK „ Thair „

Hungary : ok – ök – uk – ük

C.S.M. : ko / k , N.S.M. : ko , Plains M. : ko

224.    ÓRA „ Time „

Hungary : óra , Sumer : a-ra

Miwok : olo-win , Plains M. : ’o.ras , Wintu : po.m , 
Maidu : ola " sun "

225.    OTT / ITT „ There „

Hungary : ott / itt , Sumer : ta11

Mutsun : iti  , C.S.M. : iti , Nisenam : hohodi

226.    ŐK „ They „

Hungary : ők

C.S.M. : i-ko , Plains M. : ko

227.    ÖL „ Kill „

Hungary : öl , Sumer : ul7 „ to beat / to lead „

Mutsun : olhs.e „ kill „

228.    ÖN / MAGA  „ You „

Hungary : ön / maga

Mutsun : me / ma.m / me.n „ you „ , Rumsen C. : me „ you „ ,

Chalon C. : me „ you „ , Rumsen : me-n : „ thou „ , Mutsun : me / 
men „ thou „ ,

Nisenam : mi’ „ you „ , Wintu : mi „ you „ , Yaudanchi Y. : mi  „ you „ ,

Tachi Y. : ma „ you „  Konkow : ma „ you „

229.    ÖREG : „ Old „

Hungary : öreg , Sumer : rabi / labiru

Mutsun : yer-se

230.    ÖRÖKKÉ „ Forever „

Hungary : örökké

Cholon C.: uri " forehead " , Rumsen C. : uzegne ( usekne )

231.    ŐS „ Ancestor „

Hungary : ős , Sumer : us

C.S.M. : sy , Mutsun : yer-se „ old „ , Nisenam : hec "old "

232.    PATAK „ Creek „

Hungary : patak

Wintu : waqat

233.    PAPA / PAPÓ „ Grandfather „

Hungary : papa / papó , Sumer : pap / pab „ father „

C.S.M. . papa , N.S.M. : pa.pa „ grandfather „ , Wintu : pa.pa „ 
father „ ,Mutsun : pa.pa „ grandfather „ / papa „ father „

234.    PETE „ Ovule „

Hungary : pete

Mutsun : pete „ fly „ , Nisenam : pedes „ louse „

235.    PIRÍT „ Toasting „

Hungary : pirít , Sumer : bil „ to burn / bir / bur „ bload „

Plains M. : welky „ to burn „

236.    PIROS / VÖRÖS/ PIRKAD „ Red / Dawn „

Hungary : piros / vörös , Sumer : piriŋ „ bright 2 / pirig „ white „ / bar „ 
to flame „ Nisenam : pilo „ brand „

237.    PÓK „ Spider „

Hungary : pók , Sumer : pulug

Wintu : baq / bukul , Nisenam : boko , S.S.M. : pok.um-nt ,

N.S.M. : pok.um-u „ black spider „

238.    POR „ Powder / Dust „

Hungary : por , Sumer : epru „ powder / par-im „ dry land / earth „

Wintu : bok „ powdr „ / baq „ dust „ , Plains Wintu : pʰuk „ ashes „

239.    PÖRKÖL „ Ball „

Hungary : pörköl , Sumer : bil „ to burn „

S.S.M. : pohko-nt , N.S.M. : po.ko „ ball „ , Plains M. : posko „ 
to ball „

240.    RÉSZ : Part „

Hungary : rész

Mutsun : ris-ui

241.    ROSSZ „ Bad „

Hungary : rossz

S.S.M. : uswi , Proto-M. : us / ys , Nisenam : ocim , Mutsun : 
rochi-me

242.    SAS „ Eagle „

Hungary : sas , Sumer : a

Wintu : hu.s „ buzzard 2 , Proto-Wintu : hu-s „ buzzard „ ,

Nisenam : hus „ buzzard „ / hukpas „ eagle „ , Wintu : xu-q „ 
eagle „ ,

N.S.M. : hu’.us-u „ buzzard „ , C.S.M. : huusu „ buzzard „

243.    SEBES „ Fast „

Hungary : sebes

Musun C. : usupu / uspu

244.    SOK „ Many / Much „

Hungary : sok , Sumer : sug „ many / much „

Mutsun : sok.e / syk.e „ many „ / kese „ much „ / ’is.ak „ big „ ,

Rumsen : exe „ many „ , C.S.M. : suk.e „ many / much „ ,

Plains M. : syk.e „ many / much „ ,

Lake M. : cake „ many / much „ , Patwin : cake „ many „

245.    SÖR „ Beer „

Hungary : sör

Plains M. : salbe.sa

246.    SÖTÉT „ Dark „

Hungary : sötét

Chalon C. : satkisti „ dark „ , Rumsen C. : satkisti „ dark „ ,

Plains M. : sete’te „ brown „

247.    SÜT / SÜL „ Roast „

Hungary : süt / sül , Sumer : ʃeg „ roast „

Wintu : c’.tik Miwok : cyl.a , Bodega M. : 'ʂut " eye " , 
Lake M : ʂ'ut " eye " , N.S.M : sit̩.i " eye " , C.S.M : ʂinti " eye " , 
 Chalon C. : sottow „ fire „ ,

Valley Y. : osit / ocit „ fire „ , King River Y. : ucut „ fire „ ,

Yowlumne : sut’u „ toast „ Chukchansi Y. : s’-sit „ fire „ ,

Mutsun : sak.er „ fat „ / sot.ow „ fire „ , Chalon C. : ʃoton „ fire „

Rumsen C. : coto / cotow „ fire „ / sak.er „ fat „ / sot.ow „ fire „ ,   

Sta. Clara C. : coto „ fire „ , Chochenho : saw.er „ fat „ ,
Valley Nisenam : sudei " to row "

248.    SZAG „ Smell „

Hungary : szag , Sumer : sg-tag

Wintu : sub , Proto-Wintu : sub- u

249.    SZÁJ „ Mouth „

Hungary : száj , Sumer : saptu „ mouth „ / ʃu+ai „ mouth + 
opening „ ,Akkád : saptu „ lip „

Wintu : c’uj / c’u.q / c’oq „ suck „ , Proto-Wintu : tʃ’uy-u „ suck „ ,

Plains M. : sutpu / cujmu „ to suck „

250.    SZAKÁL „ Beard „

Hungary : szakáll , Sumer : sig „ beard / siki / sig „ fur „

Wintu : c’ek „ hair / beard / hary „ , Proto-Wintu : seke ,

Chalon C. : sepek „ beards „

251.    SZAKÍT „ To teart „

Hungary : szakít , Sumer : sag̃a

S.S.M. : sak

252.         SZÁL „ Wing „

Hungary : szál ( repül )

C.S.M. : ʃala „ wing „ , N.S.M. : sala " wing "

253 : SZÁL „ Thread „

Hungary : szál

C.S.M. : si-ja „ cane „ , Plains M. : hi.lo „ thread „ , C.S.M. : saw " short "

253.         SZÁLL „ Fly / To fly „

Hungary : száll , Sumer : lil „ air / wind „

Plains M. : syle.t-y  „ fly „ / sale „ feather „ , Wintu : xil , C.S.M. : s’yl.t , 
N.S.M. : syle.t-y " fly " ,  N.S.M. : sala " feather " , C.S.M. : c̆al'a " feather "

254.         SZÁM / SZÁMOL „ Number „

Hungary : szám / számol

Wintu : xa-m

255.         SZÁR „ Shit „

Hungary : szár , Sumer : sar

Wintu : c’ar / c’uru.q „ grass „

256.         SZÁRNY „ Wing „

Hungary : szárny

Plains M. : sale

257.         SZEL „ Cut off „

Hungary : szel , Sumer : sil(a) „ cut up „ / ze „ to sloughter / to shear „

S.S.M. : selu „ to chip „ , Wintu : tʃil „ to rip „ , Proto-Wintu : tʃel „ rip „ ,

Mutsun : tʃel „ rip „

258.    SZÉL „ Wind „

Hungary : szél , Sumer : lil „ storm „

Wintu : til , Plains M. : wel.eli „ wind / windy „ / lilik „ thunder „

259.    SZEM „ Eye „

Hungary : szem , sumer : se-numun „ seed „

Plains M. : sempuk.aj „ eyebrow „ , C.S.M. : symty „ eye „ , N.S.M. : 
sit.i „ eye „ ,Rumsen C. : symp „ to blink „ , Yokut : sa’sa „ eye „

260.    SZEM / MAG „ Seed „

Hungary : szem , Sumer : seim „ grain „ / ʃe / ʃi+a’m „ cereals 
fraim „
N.S.M. : sim’ij.a . Lake M. : ʂ 'ime , Plains M : sem.ik " bark " , 
N.S.M. : sem.ila " bark " . C.S.M.: s'em.ila " bark " . S.S.M, : sem.i-la " bark "

261.    SZILAJ „ Wild „

Hungary : szilaj

Yokuts : zilab „ swift „

262.    SZÍV „ Heart „

Hungary : szív , Sumer : ʃa / ʃug4 / sa-a „ heart „ / zi „ gorge / 
throat „Plains M. : weski , C.S.M. : wy ʃki , S.S.M. : wyhku-nt , 
N.S.M. : wiski ,Mutsun : sire/ sir.e , Rumsen : sir.e

263.    SZÍVÓ / SZOPÓ „ „ Sucker „

Hungary : szívó / szopó , Sumer : sub „ to suck „ / saptu „ „ 
mouth „

Plains M. : sawak.a.c , Wintu : xub

264.    SZÓ / SZÓLNI „ World „ To tell „

Hungary : szó / szólni

PlainsM. : syl.e „ to tell / to speak / to talk „ , 
Plains M. : sulepa " whistle " . C.S.M. : sulepa " whistle " . 
Yawdanchi : xay „ speak „ , Wintu : cew „ talk „ , 
Mutsun C. : sawe " sing " . Valley Nisenam : sol " sing "

265.    SZŰK / SZOROS „ Narow „

Hungary : szűk / szoros „ , Sumer : sig.sig „ narrow / sig / siga „ 
lean „ Wintu : ci-w / cok , N.S.M. : cuc.upi , C.S.M. :sesi „ thin „

266.    SZÜL / SZÖLETETT „ Born „

Hungary : szül / született

Chukchansi Y. : t’ul

267.    SZURONY „ Bajonett „

Hungary : szurony

Mutsun : asirim / asir

268.    TAKAR /TAKARÓ „ Cover / Hide „

Hungary : takar / takaró

Plains M. : talka , S.S.M. : talka , N.S.M. : talka , Wintu : dOk ,
Chalon C. : takara " rib / bords "

269.    TÁBLA „ Board „

Hungary : tábla

Plians M. . tapla , S.S.M. : tapla-nt , N.S.M. : tapla

270.    TÁL / TÁLCA „ Tray „

Hungary : tál / tálca , Sumer : utul „ pot „

Plains M. . pilat.on

271.    TALAJ „ Ground „

Hungary : talaj

Yokut : attil-la

272.    TÁMAD „ Arise „

Hungary : támad

Mutsun : tanai

273.    TEGEZ „ Quiver „/ Basket „

Hungary : tegez

Wintu : ta-kus „ basket „ , Coast M. . tika „ burden basket „ ,

Lake M. : tika „ burden basket „

274.    TESTVÉR „ Brother „

Hungary : testvér , Sumer : ses

Mutsun : tanses , Wintu : so

275.    TESZ „ Stand „

Hungary : tesz

Maidu : tis-woye „ stand „ , C.S.M. : isy „ to do „ , 
Chukchansi Y. : di? ʃ, C.S.M. : taw " to play "

276.    TÉP „ Tear „

Hungary : tép

Plains M. : tep.a „ to cut „ , C.S.M. : te.p-st.l „ to cut „ , S.S.M. : 
te.p.st.l „ to cut „ , N.S.M. : tep.a „ to cut „ , Wintu : xeo / yeo „ r
ip „ , Proto-Wintu : tep „ break „ ,

Maidu : tsap „ tear / rip „

277.    TESZ „ Put „

Hungary : tesz

Yawdanchi Y. : tuc „ to make „ , Yowlumne : ’ is „ to make „

278.    TETŰ „ Louse „

Hungary : tetű

Maidu : ket / ketu / di , N.S.M. : katu , C.S.M. : ketu , S.S.M. : ketu ,

Coast M. : ket , Lake M. : ket / ke.t , Yowlumne Y. : ti’it̝ „ louse „ , 
Yokuts : ti’it̩

279.    TÓ „ Lake „

Hungary : tó , Sumer : tul „ fountain „

Yokut : to’-i „ lake „ / tai / ta-iy „ sea „ , Wintu : yot , S.S.M. : to-ji „ 
pond „

280.    TOKA „ Dewlap „

Hungary : toka

N.S.M. : tok.olo.la „ neck „ , S.S.M. : toko? " throat " , to.ok " to choke " , 

281.    TÖR „ Break „

Hungary : tör , Sumer : tar „ to break / cut / to cut „

Mutsun : tirsu-n „ break „ ,Yokuts : talo „ to break ,” , Maidu : top „ 
to break"

282.    TOROK „ Throat „

Hungary : torok , Sumer : tur

S.S.M. : tok.o’-la-nt , N.S.M. : tok.olo-la , 
Lake M. : dol'omen " throat " .
Mutsun : horkos „ throat „ ,Mutsun : horko „ to swallow „

283.    TOLVAJ „ Thref „

Hungary : tolvaj

Wintu : gay

284.    TÖVIS / TŰSKE „ Thorn / Arbor / Spine „

Hungary : tövis / tűske

Mutsun : tiwis „ flowers „ , Rumsen : tiius 2 flower „ , Wintu : tis „ 
arbor „

285.    TŰSSZENT „ Sneeze „

Hungary : tűsszent

Wintu : tise

286.    TŰZ „ Fire „

Hungary : tűz , Sumer : izi / iz-zi „ fire „ / si4 „ dark read „ / ug „ 
burn / burning heat „

V. Y. : ocit / osit , King R. Y. : ucut , Chukchansi Y. : o’sit , 
Yowlumne „ ’os.t , Toltichi Y. : ocit / oxit „ fire „ , Yaudanchi Y. : 
uchit „ fire „ , Wikchamni Y. : ’usi tʰ  „ fire „ , Nisenam : sa ,

Maidu : sa , Pitt R. : ma’l-is , C.S.M. : ʃu ʃu „ firewood „ ,

N.S.M. : ʃu ʃu „ fierewood „ , Wintu : cu-s „ wood / doc „ fire „ ,

Rumsen : sottow / cotow „ fire „ , mutsun : sate „ toast „ ,

Soledad C. : is-mi „ sun „ , Sta. Clara C. / Mutsun : coto „ fire „

287.    UJJ „ Sleeve”

Hungary : ujj

Maidu : duj-i  ( Pitt River )

Lake M. : tisi

288.    ÜL „ Sit „

Hungary : ül , Sumer : ulu / úr „ lap „

Chukchansi Y. : holo ʃ „ sit „

289.    UNK – ÜNK „ Our „

Hungary : unk – ünk

Chalon C. : mak , Rumsen : muk , Plains M. : mas , C.S.M. : ma. ʃ , 
Wintu : ni

290.    UTÁN „ After „

Hungary : után , Sumer : a-ta

          Wintu : ta / ho-n

290.  ÜT / MEGÜT „ To hit „+

         Hungary : üt / megüt , Sumer : tud „ to beat „

N.S.M. : takja / ma’ta „ to hit „ , Plains M. : pat.a „ to slap „ ,

Mutsun : tule „ knock „

291.     ŰZ „ Drive „

Hungary : űz , Sumer : us

Chukchansi Y. : hu: ʃe

292.    VAD „ Wild „

Hungary : vad

Miwok : wuntu / wunut „ to hunt „

293.    VÁG „ Cut / Slash „

Hungary : vág , Sumer : sag5 „ to slaughter „

Wintu : tak „ slash / to cut „ , Maidu : hak „ to tear „

294.    VAKAR „ Scrape / Scratch „

Hungary : vakar

N.S.M. : wacu.k-u „ scrape „ , Palins M. : wic.a „ to scratch / 
wec.a „ to scrape „ , Mutsun : wak / waxa „ scrape , Proto-Wintu : 
k’ar-a / gʰar „ scrape „ ,

Lake M. : woca „ to scratch / to scrape „

295.    VAL – VEL „ With „

Hungary : val – vel

C.S.M. : wil , Wintu : elvine

296.    VALAHA „ Ever „

Hungary : valaha

Proto-Wintu : olhen

297.    VAN „ Be „

Hungary : van

Mutsun : am  , Plains M. : ?ama „ was „

298.    VAR „ Sew „

Hungary : var

Wintu : hur , Proto-Wintu . hur-u „ sew „ , gʰar / k’ar-a „ scrape „ ,

Patwin : hur „ to sew „

299.    VÉL / GONDOL „ Think „

Hungary : vél / gondol

Proto-Wintu : hal „ think „ , Plains M. : ho’o.j-u , N.S.M. : ho.ju „ 
think „

300.    VÉN „ Old „

Hungary : vén , Sumer : su-n „ old „

Wintu : ho-n

301.    VÉS „ Chisel „

Hungary : vés

Lake M. : Woca „ to scrape / to scratch „ , N.S.M. : wic.a / 
wecu „ to scrape „ , Plains M. : wic.a „ to scratch „ / wec.a „ 
to scrape „

302.    VILÁG „ World „

Hungary : világ , Sumer : bar / par „ world / country „

Plains M. : wa.li „ World „ , Plains M. : welay " . 
C.S.M. : w’al.i „ world / to graind „ ,

N.S.M. : wal.i „ ground „ / wil.ep-y / wal.i „ world „ , S.S.M. : 
hale.’aH-nt „ world „ ,

Patwin : wilak „ world „ , Proto-Wintu : wilak „ world „ , Mutsun : 
pi’re „ world „ , Chochenho C. : warep „ world „

303.    VILÁGÍT / VILLÁM „ Lighting „

Hungary : világít / villám , Sumer bil „ to burn „ / bir / bur „ 
blood „ /bar „ flame „ , bar / paar „ white „

Plains M. : wil.ep „ lightning „ / welki „ to burn „ , 
N.S.M. : wil.ep.y „ lightning „ , S.S.M. : wil.ep-aH-nt „ lightning „ /
S.S.M. : vela._t_st.l „ shine „ ,S.S.M : wil.it " warm " , 
Bodega M.: wi.law " to be hot ( weather ) " , C.S.M. : wilit.a " hot ",

Wintu : wa-lu-kit „ lightning „ , Proto-Wintu : wal-u „ 
lightning „ ,Valley N. : yo’wil „ lightning „ , Nisenam : yo’wil / 
wispil „ lightning „ ,Maidu : wipili „ lightning „ , Chalon C. : 
witpe „ lightning „ ,Sta. Cat . C. : wilep / wilka „ lightning „

304.    Világos „ Light / Bright „

Hungary : világos , Sumer : bir / piriŋ „ bright „ , bar / paar „ white „

Plains M. : wel.i „ bright „ / wilep-y „ to shine „ , S.S.M. : we-la-nt „ 
light „ / wela’-t-st.l „ to shine „ , Mutsun : wiya

305.    VIRÁG „ Flower „

Hungary : virág , Sumer : girim

Plains M. : wile

306.    VÍZ „ Water „

Hungary : víz , Sumer : eʃ10 „ rain „ / iz-zi / iz-zi8 „ water „ / 
peʃ10 „ coast „ / bi+eʃ „ drop+water „ / bis / biz „ drop „

Mutsun : si , Rumsen C. : si / si.j ,  Chalon C. : si , Chochenho : si „ 
water „ / wix.a „ swim „ , Konkow : sé’wi „ river „

307.    ZÁR „ Close „

Hungary : zár , Sumer : xa „ to close „

Wintu : su-úr „ close „

308.    ZÚZ „ Crush „

Hungary : zúz , Sumer : gaz / guz

Wintu : xus „ crush „ , Maidu : tus „ break / to break  „

309.    ZSÍR „ Fat „

Hungary : zsír , Sumer : ʃamnu „ fat „ , Akkád : zal „ fat „

Mutsun : saure „ grease „ / sak.er „ fat „ , Rumsen : sak.er „ fat „,

Chochenho C. . saw.er „ fat „ lake M. . set.a 2 fat „

TOVÁBBI MAGYAR SZAVAK A KALIFORNIAI PENUTIAN NYELVEKBEN

1.    Apály C.S.M „ valley / völgy „

2.    Kapu Patwin „ to dig / ásni „

3.    Ken Wintu „ pickle / pác „

4.    Lépni C.S.M. „ to set „ lemenni ? „

5.    Len Wintu „ ago /előtt / ezelőtt „

6.    Ott Rumsen „ go /megy „

7.    Puha Wintu „ there /ott „

8.    Rakat Chalon C. „ nome / név „

9.    Takara Chalon C. „ rib / borda „

10. Tus Maidu „ break / tör „

Bibliográfia :

Sumer nyelv :

Cunningham : Sumer grammar

Daniel A. Foxvog : Introduction to Sumerian grammar

Dretz Otto Edzard : Sumerian grammar

John A. Haloran : Sumerian lexicon

Zólyomi : Sumer grammar

Végh Csaba : Sumer nyelv és írás rövid története

Egyébb …

Kaliforniai Penutian nyelvek :

Cato : A stuctural comparison of the Californian Penutian

Callaghan  : Plains Miwok dictionary

Callaghan : Evidence for Yok – Utian

Callaghan : Proto – Utian ( Miwok – Costanoan )

Callaghan : Northern Sierra miwok dictionary

Collord : Yokuts grammar Chukchansi

Broadbent : The Southern Sierra Miwok language

Dixon : Maidu dictionary

Dixon and Kroeber : New linguistic family of California

Eatuges : Central Hill Nisenam texts with grammatic sketch

Golla : California indian languages

Kroeber : The Valley Nisenam

Kroeber : Yokuts dialekt survey

Mason : The Mutsun dialekt of Costanoan based ont he vocabulary of the la Cuenca

Shaul : Rumsen grammatical anomaly and linguistic prehistory

Shephard : Proto – Wintun

Shipley : Maidu grammar

Shipley : Maidu dictionary

Stanley : Yawelmany vocavulary

Stanley : Yokuts language of California

Okrand : Methatesis on Costanoan grammar

Okrand : Mutsun grammar

Pitkin : Wintu grammar

Pitkin : Wintu dictionary

Uldal : Maidu grammar

Whistleer : Ablaut in Hill Patwin

Egyébb …